Antonius és Kleopátra

Marcus Antonius (Billy Zane)

Kleopátra és Antonius szerelme a mai napig mindenkit megérint, így rengeteg író megírta már történetüket elsőként Shakespeare. Sok film és könyv is készült belőle hisz szerelmük erős, igazi, és tartós volt. Halálukig tartott.

Caesar meggyilkolása után újra kitört a polgárháború Rómában ezért a három legbefolyásosabb római férfi G. Julius Caesar Octavianus, Marcus Antonius és Marcus Aemilius Lepidus megalapította a triumvirátust i.e. 43-ban. Ezzel a politikai megegyezéssel helyreállították az ország békéjét.

Egy kis kitérő. Octavianus  Caesar unokaöccse. Caesearnak nem volt vér szerinti római fia, ezért örökbe fogadta és végrendeletében rá hagyta Rómát. Ekkor Octavianus 19 éves fiatal férfi volt aki még nem tudta, hogy ő lesz a római történelem egyik legfontosabb alakja, és a Római Birodalom első császára. Agustus néven vonult be a világtörténelembe. Azt tudta még csak, hogy bejelentette igényét az országgal kapcsolatban és felvette fogadott apja nevét.

A triumvirátusból az egyik tag Lepidus elég hamar elvesztette a szerepét, így a két férfi irányított tovább. Leszámoltak Caesar gyilkosaival és felosztották egymás között az országukat. Nyugat Octavianusé lett kelet pedig Antoniusé. Kleopátra számára rögtön világos lett új faladata, hogy jó viszonyt kell kialakítani a győztessel. Apja példájából tudta, hogy nem maradhat ki teljesen a háborúkból, mert Egyiptom sorsa Rómától függött. Kleopátra ekkor önálló katonai lépésre szánta el magát. Erős hajóflottát építtetett. Antonius magához hívatta a fáraónőt, hogy megtudja mégis kinek az oldalán áll. Kleopátra nagyon készült a találkozóra. Már Rómában megismerte Antoniust (még Caesar meghívása alatt) és tisztában volt tulajdonságaival. Megismerte mennyire befolyásolható. Antoniust el akarta kápráztatni, magába bolondítani és saját politikai céljaira felhasználni, azért bevetette minden női csáberejét. El kellett érnie, hogy Egyiptom megőrizhesse függetlenségét, ő maga pedig trónját. Minden cselekedetét előre kiszámította, így erotikus vonzerejét vetett be ellene. Kleopátra hajóra szált és Kis-Ázsia, Tarszosz felé vette az irányt.

Plutarkhosz ezt írja le:

Erósz

"Aranyozott fedélzetű bárkáján bíbor vitorlákkal hajózott fel a Küdnosz folyón. maga Kleopátra arany

hímzésű baldachin alatt feküdt, ugyanolyan díszes öltözetben, ahogyan Aphroditét szokták lefesteni. Oldalán Erószhoz hasonló szép testű ifjak álltak és legezték.

Legszebb rabnői Néreiszeknek és Khariszoknak öltözve álltak a kormányrúdon és kapaszkodtak a vitorlaköteleken. Füstölőszerek bódító illata felhőként terjengett a folyó mentén. Az emberek nyomban ellepték mindkét partot a torkolattól kedve és lejöttek a városba, hogy tanúi legyenek a csodás látványnak. Az agoráról mindenki odasietett és Antonius végül egyedül maradt a kormányzói emelvényén ülve. szájról szájra terjedt a hír, hogy Aphrodité érkezett meg Dionüszoszhoz Ázsia üdvére."

Néreisz

Khariszok

Szókratész szerint a hajóján az edények aranyból voltak és finoman megmunkált drágakövek borították. A falakat arannyal átszőtt narancsvörös szőnyegek fedték. A vacsora végén minden tiszt magával vihette az ételtartót, az étkező edényeket, és az alatta lévő terítőket is.

Mindenki láthatja mennyire értett a hódításhoz. Bevonulása több volt mint egy ügyesen megrendezett csábítási jelenet. Ebből is látszik, hogy nem csak a női szépségét akarta megmutatni, hanem az eszét is, hiszen ezt a bevonulást remekül kitalálta. Egyiptom királynője azért jelent meg Íziszként, mert a találkozás egyiptomi jelentőségét kívánta hangsúlyozni.

Kleopátra nem ment el Antoniushoz, hanem meghívta, hogy látogassa meg őt a hajóján. Egy katonai táborban luxus életet nem lehetett berendezni hosszútávon, így a királynő hamar távozni akart.
Antonius hagyta, hogy Kleopátra elcsábítsa és magával vigye Alexandriába, ahol napról napra hihetetlenül pazar költségekkel rendeztek lakomákat egymás számára. Kleopátra mindig nyújtott Antoniusnak valami új örömet vagy kedveskedést, soha nem engedte el a közeléből sem éjszaka sem nappal, vele tartott mindenhova. Részt vett kockajátékain, ivászatain, vadászatain, végignézte fegyvergyakorlatait. Ezt a léhaságot azért sokáig a királynő nem tűrte, így időnként emlékeztette is hódítóját az eredeti küldetésére. Kleopátra azt akarta, hogy szakítsa meg a kapcsolatot véglegesen Octavianus-szal és forduljon ellene.

Ezért összevesztek, így Antonius visszament Rómába, kibékült Octavianusszal és feleségül vette a húgát Octaviát barátságuk megpecsételésére. Kleopátra vasakarattal fegyelmezte magát, hogy ne gondoljon Antoniusra és távollétében Kleopátra megszületett 2 iker gyermekét egy fiút és egy lányt. Már a névválasztás mutatja, hogy milyen komoly terveket szövögetett, ugyanis a fiút a világhódító Alexandrosz Héliosznek nevezte el a kislányt pedig Kleopátra Szelénének nevezte el. Erre már Róma is felkapta a fejét, ugyanis a gyereke a legfontosabb égitestek a Nap és a Hold nevét viselték.

Antonius 3 év múlva elválik Octaviától és keletre indul vissza szerelméhez. Itt újra feltör a mindent elsöprő visszafojtott szerelmük és ettől kezdve minden csak érzelmeiknek lesz alárendelve, de nem felejtkeznek meg a politikáról. Antoniusnak sok híve maradt Rómában. Tekintélyes polgárok, két konzul, több száz szenátor, így azokat mind odahívták Egyiptomba.

Ez idő alatt még egy gyermek születik Philadelphosz.

Kleopátrát és Antoniust szilád és tartós kapcsolat fűzte össze. A legnagyobb lelki és testi harmóniában éltek. Valószínűleg Antonius meg sem csalta szerelmét, ugyanis monogám beállítottságú volt. Egy ilyen szoros, és mély kapcsolat mellett miért is tett volna ilyet?